A módszer lényege

A szomatodráma egy játékos, kreatív önismereti és terápiás módszer, amely üzeneteket közvetít a testtől a tudatig és vissza, ezáltal egy aktív-, értelem- és érzelemteli kommunikáció lehetőségét nyitja meg belső világunkkal.

A módszer azon az elven alapul, hogy a saját testünkről alkotott elképzeléseink térbeli kivetítése, mélyebb megismerése és kreatív átalakítása öngyógyító folyamatokat indíthat szervezetünkben. Mindez a személyes kapcsolatfelvétel, a testüzenetek szeretetteli elfogadása, az érzelmi elakadások feloldása, a játékban feltáruló helyzet átrendeződése révén valósulhat meg.

A “szomato” szó arra utal, hogy a játékok során a testi tapasztalatainkra, tüneteinkre, betegségeinkre fokozott figyelmet fordítunk, és engedjük, hogy a test bölcsessége irányítsa tudatosságunk ébredését. A “dráma” pedig itt annyit jelent, hogy élőben, “élesben”, konkrét találkozások, konfliktusok, érzelmek átélésével és a szükséges lépések azonnali megcselekvésével hárítjuk el a gyógyulás belső akadályait és jutunk közelebb a vágyott testi-lelki harmóniához.

A szomatodráma módszere lehetővé teszi, hogy olyan elzárt, sokszor fájdalmas érzéseinkkel találkozzunk, amelyek tudattalanul irányítják életünket, majd testi tünetek, betegségek formájában manifesztálódnak. A drámajáték során mély érzelmi átéléssel oldjuk a feszültséget, gyengéden elhárítva már szükségtelenné vált akadályokat, hogy az öngyógyítás folyamata – lelki és testi szinten is – elindulhasson. A szomatodráma testünk útmutatását és információs közegét felhasználva, segít önszeretetünk és önelfogadásunk gyakorlásában, hogy valódi, teherbíró, szeretetteljes kapcsolatot építhessünk önmagunkkal, testi, lelki és spirituális szinten egyaránt.

A módszer működése

A szomatodráma egyszerű, játékos, kreatív, érzelmekben gazdag, felismerésekben bővelkedő, sok örömmel és érintéssel járó, könnyen átadható és elsajátítható terápiás módszer.

Az egyéni szomatodráma játék  valamely testi témából, élethelyzetből, visszatérő elakadásból indul ki.  A drámajáték során megkérem a főszereplőt, hogy mesélje el, számára mi a nyomasztó helyzet, melyet ide hozott ma. Egy picit beszélgetünk erről, majd egy kis játékra invitálom Őt. 🙂 Megérem, hogy válasszon a szobában található tárgyak közül, s alkossa meg ezen tárgyak segítségével a saját belső képét az adott problémáról (Hova hogyan és mit helyez el)élete színpadán, a szőnyegen. A szőnyeg jelképezi az főszereplő lelki színpadát, ahol végbemegy benne a rengeteg lelki folyamat , azaz magát a lelkét, a teste belső terét szimbolizálja. Miután sikerült megalkotni a kezdő képet, azzal töltünk egy kis időt, hogy minden oldalról megnézze, megérezze a kép jelentését,  így a test részeinek interakciói és folyamatai elevenednek meg elsőként a színpadon. A térbe történő ‘kivetítés’ segítségével a belső külsővé, láthatóvá, tapinthatóvá és mélyebben átérezhetővé válik.

Majd elkezdődik maga a játék. Megnézzük, mely tárgy helyzete hogyan érinti a főszereplőt, lát-e mélyebb összefüggéseket a tárgyak között. A dramatikus kibontakozás gyakran érzelmi, kapcsolati és spirituális jellegű konfliktusok megmutatkozását teszi lehetővé. S mindig elérkezik egy pont, mikor a tárgyak “megelevenednek”. Amikor már nem csak tárgyak, hanem szervek, vagy szereplők az életemből. Amikor rá tudok látni, milyen összefüggésrendszer alkotta meg jelenlegi problémámat.

A konfliktusok feloldásában mindig támaszkodunk a ‘test bölcsességére’, amelyet az intuitív és ösztönös mozdulatok, hangadások, felbukkanó közléskényszerek bátorításával segítünk felszínre jutni.

A főszereplő szinte mindig meglepő felfedezésekre jut azzal kapcsolatban, hogy személyes múltja, emlékei, hozzátartozóival való kapcsolatai, meggyőződései hogyan vetülnek bele sejtjei, szervei kapcsolatrendszerébe. Olyan felismerések születnek a játékok során, melyeket egyetlen könyvből sem lehetne kiolvasni. Ráadásul mindezt gyakran mély érzelmi reakciók, katartikus indulati felszabadulások kísérik.

Ez az érzelmi átélés teszi lehetővé a személyes hitrendszer és a testi folyamatok értelemteli összekapcsolódását és ezen keresztül az érzelmi megrekedtség és a feszültségek oldódását. A valódi megoldás, kibékítés, megbocsátás, támaszadás a főszereplő testi folyamataiban, testi és lelki érzeteiben, érzéseiben kell, hogy végbemenjen. Így elindulhat egy új energetikai mintázat térnyerése, amely a spontán, természetes, öngyógyító folyamatoknak szabad utat enged.