Meditációval az egészségünkért? Az öregedés ellen?

Olvasd el a következő kutatásokat!

 

A Harvard Egyetem kutatói kimutatták: Meditációval visszafejlődik a stresszért felelős agyi terület!

A meditálástól nemcsak azért érezzük jobban magunkat, mert időt szántunk a lazításra, hanem konkrét, kimutatható változások történnek agyunknak a stresszel, a memóriával és érzelmekkel kapcsolatos területein – emeli ki a Harvard Egyetem hírportálja.

A Harvard Medical School-ban régóta zajlanak kutatások a meditációt illetően. Azt az eddigi tanulmányok is kimutatták, hogy az agykéregben alapvető változások következnek be a meditálóknál, hiszen esetükben vastagodást (vagyis fejlődést) figyeltek meg a figyelemmel és az érzelmi feldolgozással kapcsolatos agykérgi területeken. Azt azonban eddig nem tudták bizonyítani, hogy ez a változás valóban összefüggésben áll a meditációval.

Most viszont a Massachusetts Egyetem munkatársai MR-felvételeket készítettek a kutatásban részt vevő alanyok agyáról két héttel a 8 hétig tartó meditációs folyamat előtt, és két héttel utána. Az alanyok a kísérlet 8 hete alatt átlagosan napi 27 percet meditáltak. Ettől nemcsak arról számoltak be, hogy a nap folyamán jobban érezték magukat, hanem hipokampuszukban megnövekedett szürkeállomány sűrűsödést figyeltek meg. Ez a terület felelős a tanulásért, a memóriáért, valamint az együttérzésért, az énérzetért és az önelemzési képességért, vagyis ezek a területek fejlődtek a meditáció során. És ami még ennél is érdekesebb, csökkent a szürkeállomány sűrűsége az agy amigdalának nevezett stresszközpontjában, vagyis a stresszel és szorongással kapcsolatos agyi területen. Természetesen az MR-felvételeket kontrollcsoporton is elkészítették, és náluk nem figyeltek meg semmilyen változást – számol be a The Harvard Gazette cikke.

„Elképesztően izgalmas látni az agy plaszticitását, és azt, hogy meditációval aktívan alakíthatjuk az agyunk struktúráját, és javíthatjuk életminőségünket és jóllétünket” – fejezte ki lelkesedését Britta Hölzel, a németországi Giessen Egyetem munkatársa, aki a tanulmány társkutatója volt. A kutatócsoport tovább vizsgálja azoknak a pozitív hatásoknak az agyi hátterét, amelyekről a meditálók rendszeresen beszámolnak.

A teljes kutatás a lenti linken található:

https://news.harvard.edu/gazette/story/2011/01/eight-weeks-to-a-better-brain/

 

 

Egy másik kutatás szerint is csupa jótékony hatásai vannak a meditációnak, ám most az agykérgi tekervényeket vették górcső alá.

A meditációnak rövid távon főleg pszichés előnyei vannak, de hosszú távon már fizikai hatásai is megmutatkoznak. Egy új kutatás szerint a régóta meditálók agykérgének a tekervényezettsége markánsabb, mint a nem meditálóké, ami a kognitív teljesítményt jelez.

Aki kipróbálja a meditációt, már rövid távon élvezheti kedvező hatásait: a kiegyensúlyozottságot, a nagyobb nyugalmat és vitalitást, valamint a kisebb alvásigényt. A fizikai hatások is már néhány hónap alatt megtapasztalhatók: többek között normalizálódhat a vérnyomás, vagy javulhat az emésztés. De azzal kapcsolatban, hogy igazán hosszú távon, évek, évtizedek alatt hogyan hat a meditálás a testre és a lélekre, a közelmúltban kezdtek el megjelenni az első eredmények.

A meditálók agykérge tekervényesebb

Az amerikai Kaliforniai Egyetem Idegtudományi Laboratóriuma évek óta kutatja a meditációnak az agyszerkezetre gyakorolt hatását. Legújabb tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a hosszú ideje meditálók agyában megfigyelhető-e bármiféle eltérés a nem meditálókéhoz képest. Eredményeik szerint a hosszú ideje meditálóknál markánsabb az agykéreg tekervényezettsége, az úgynevezett gyrifikáció.

A Frontiers in Human Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmány azért mérföldkő a tudományban, mert sokáig azt feltételezték, hogy az agy tömege a húszas éveink elejére eléri csúcstömegét, onnantól lassan zsugorodni kezd. Korábban azt gondolták, hogy ebbe a folyamatba nem lehet beavatkozni. Ma azonban már ismert, hogy az agy bizonyos mértékig idősebb korban is megőrzi plaszticitását, azaz például a meditáció hatására fizikailag is képes megváltozni. Már korábbi vizsgálatok során is kimutatták, hogy a régóta meditálóknál mind az agy szürkeállományának, mind a fehérállományának a tömege növekedett. (Előbbi az agyi idegsejtek sejttestjeit, utóbbi az idegsejtek egymással kapcsolatot teremtő nyúlványait tartalmazza). Az agykérgi idegsejtek száma felnőtt korban csak nagyon ritka esetben változik.

A mostani kutatás egyik csoportjába 28 férfit és 22 nőt vontak be, átlagéletkoruk 51 év volt, és mindnyájan átlagosan 20 éve meditáltak. A legidősebb résztvevő 71 éves volt, a legrégebb óta meditáló résztvevő pedig 46 éve gyakorolt naponta. A kutatók MRI-felvételeket készítettek a résztvevők agyáról, majd a felvételeket összehasonlították a kontrollcsoport 50 nem meditáló tagjáéval.

A kutatók a meditálóknál az agykéreg egyes területeinek nagyobb fokú tekervényezettségét állapították meg a nem meditálókhoz képest, és a tekervényezettség mértéke összefüggött azzal, hogy az illető mennyi ideje meditál. Eilen Luders kutatásvezető, aki maga is meditál néhány éve, a The New York Times-nak azt nyilatkozta, hogy a fokozott tekervényezettség feltehetőleg nagyobb kognitív teljesítménnyel jár.

Ezt a feltételezést azonban többen megkérdőjelezik. Érvelésük szerint a meditáció egy újabb mentális képesség, és mint mindenben, sok gyakorlással az emberek ebben is egyre gyakorlottabbak lesznek.

“Az emberek gyakran kérdezik, hogy mit csinálok, amikor ülök csukott szemekkel? Nem hiszik el, hogy ez egy kemény munka, folyamatos mentális erőfeszítés, erőteljes belső figyelem” – mondja  Eilen Luders kutatásvezető.

Előnyös hatások a szív- és érrendszerre

De a meditáció más élettani változásokkal is jár. Az Amerikai Szívgyógyászok Társaságának egy ötéves vizsgálata szerint a meditáción keresztüli stresszoldás és relaxáció előnyösen hat az előrehaladott szívkoszorúér-betegségben szenvedőkre.

A vizsgálatba 200, a szívbetegség szempontjából nagy kockázatú embert követtek. Közülük százan rendszeresen meditáltak, százan viszont nem. A meditáló csoportban a kutatás ideje alatt 20 szívinfarktus, stroke és egyéb szív- és érrendszeri betegség következett be, míg a kontrollcsoportban 32. A meditálók körében a betegségek később alakultak ki, és alacsonyabb volt a szisztolés vérnyomás. A vizsgálat vezetői szerint a meditáció okozta stresszcsökkentés hatására csökkent a vérben a stresszhormonok szintje, ami révén enyhültek az érelmeszesedéssel együtt járó gyulladásos folyamatok.

A teljes kutatást itt olvashatod el:

https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fnhum.2012.00034/full

Neked mi a kifogásod napi 15 perc ellen?