Milyen hatása van a kimondott szónak ?

Az elkövetkező cikksorozat első részében beszéljünk szavaink és gondolataink illetve az életünk történéseinek összefüggéseiről.Van egyáltalán összefüggés? Biztos Te is feltetted már magadnak/másnak a kérdést.

Engedd meg, hogy bemutassam az én szemszögem ebben a témában.

Talán hallottad azokat a könnyelmű kijelentéseket, hogy ’majd megszakad a szívem’, vagy ’gyomoridegem van’…akik végül szívrohamban haltak meg, vagy gyomorfekélyük lett.

Nem véletlenül! Ezeket nevezzük önbeteljesítő-jóslatnak. Kérd és megadatik!

Képzeld el, hogy egy univerzumban élünk a világ összes emberével, de mindenki a saját külön világában. Gondold át ezt egy picit: egy Univerzumban élünk, de mindenki a saját világában.  Ezért van az, hogy egyes mondatod valakinek pozitívan cseng, másnak azonban nem, és nem érted, hogy mi rosszat mondtál.

Semmit! Egyszerűen csak más van az ő fejében/lelkében, mint Benned.

Alapvetően gondolataink és a gondolatainkból keletkező szavaink idézik elő életünkben a legkülönbözőbb eseményeket és változásokat. Mint a jót, mint pedig a rosszat. Te vagy a felelős az életedben bekövetkezett eseményekért! Csakis Te!

Ahogy megfogalmazódik benned egy érzés, abból gondolat lesz, és talán ki is mondod, szavakká formázod. Ám még ha nem is mondod ki, akkor is ott marad benned a gondolat, amelynek, mint tudjuk, teremtő ereje van. Mivel ezek a gondolatok és szavak az Univerzum felé egy bizonyos frekvenciájú energiával bírnak.

Ha olvastad a Titok című könyvet, vagy láttad a filmet, akkor ismerősek az előbbi mondatok.

Abban is arról beszélnek, hogy hogyan alakíthatjuk saját valóságunkat a gondolataink és szavaink erejével.

Fizikából biztosan emlékszel rá: „Minden energia. Az energia pedig így soha nem vész el, csak átalakul.”

Ugyan ez igaz gondolatainkra és szavainkra is. Energiával bírnak, és Te ezzel az energiával teremted meg a saját világod. A belső, gondolataidból származó energiát kisugárzod a külvilágba szavak formájában, s ezen energia megteremti a szó jelentéstartalmát.

Azért teremti meg, mert gondolati szinten kisugárzod ezt az energiát, melyet a kimondással még jobban nyomatékosítasz. Ám még ha nem is mondod ki, akkor is elindul a teremtés folyamata. Hiszen mint említettem, a gondolat megszületésével az energia már létrejött. Ezzel az energiával alakítod világod.

Lehet hihetetlenül hangzik, hogy én alakítom és teremtem a világom. De hogyan? A válasz:

A VONZÁS

A vonzás

Teljesen mindegy, hogy tudatosan, vagy tudattalanul szeretnénk, hogy vágyaink és álmaink valóra váljanak, az Univerzum számára ezek mind-mind óhajok. S ezen óhajokat ő végre is hajtja. Az Univerzum nem mérlegel, hogy az adott kérés jó vagy rossz. Ő egyszerűen teljesíti a mi kérésünket.

Tudom, nehéz lehet ezt elfogadni!

Van aki Istenben, van aki Budhában, van aki az Univerzumban hisz. Végső soron teljesen mindegy, mert mindannyian hiszünk valamiben. És ez így is van jól! Kell valami, vagy valaki, akiben bízhatunk, hogy segíteni fog nekünk életünk során.

Véleményem szerint viszont itt csúszik félre sok ember. Bízni kellene egy felsőbb Jóban avagy gondviselésben, és nem pedig hárítani. Hárítani a felelősséget önmagunkról.

Hányan csinálják ezt nap mint nap?

Hárítanak, kívülre helyezik a felelősséget, ezáltal felmentik magukat kvázi az életük alól: „Nem én tehetek róla, Isten/ a sors/ a karmám akarta így, tehetetlen vagyok.”

Meg kellene tanulni azt, hogy minden történésért az életünkben mi vagyunk a felelősek. Mind a jóért mind pedig a rosszért szintúgy! Mondhatom, hogy itt kezdődik az igazi felelősség-vállalás, amikor elfogadom, hogy csakis én vagyok a sorsom alakítója. Nem helyezem kívülre a felelősséget, hogy Isten, a karma, a sors, anyukám, apukám akarta így, vagy épp miatta lett az életem szerencsétlen.

Fel kell ebből a hárításból ébrednünk!

Dr. Csernus Imre is a felelősségvállalást helyezi az első helyre a felnőtté válás útján. Ha már nem hárítunk, nem helyezzük kívülre a felelősséget, akkor elkezdődhet a saját, tudatos életünk. A kezünkbe vesszük az irányítást és tudatosan éljük mindennapjainkat.

Mert csakis felnőtt, felelős emberek képesek iránytani az életüket.

Ezért nem mindegy egyáltalán, hogy hogyan gondolkodunk a világról, önmagunkról és másokról.

Ahogy gondolkodunk, úgy alakul világunk!

Figyelj hát oda teremtő energiádra!